1.0Bio-bloghttps://biomanias.cafeblog.huKatherina Foresthttps://biomanias.cafeblog.hu/author/katerinaforestcitromail-hu/<h3> </h3> <p>https://youtu.be/GCyVuMo5FkE</p> <p> Érthetetlen okból pusztulnak világszerte a mézelő méhek, sőt nemcsak ők, hanem az összes virágot látogató rovar. Ebből pedig nagyon nagy baja származhat az emberiségnek.</p> <p>Az utóbbi időben a nemzetközi és magyar sajtó is rendre érthetetlen okokból történő, tömeges méhpusztulásokról számol be. Egyetlen fajról, a háziméhről szólnak a híradások, pedig több ezer más, megporzó rovarfaj is veszélyben van, csak kevesebbet tudunk róluk, mint a háziállatként tartott mézelő méhről. Megporzók nélkül felborulhatnak azok az életközösségek, melyek létezésén és zavartalan működésén alapszik az emberi civilizáció ma ismert formája:</p> <p>ha nincs, aki beporozza a virágokat, összeomlik a mezőgazdaság, és a jelenleginél is sokkal durvább élelmiszerhiány és nélkülözés állhat be.</p> <p>Mindez kicsit riogatásnak, amolyan “méhészlobbinak” tűnhet, hiszen, ugye, a méz jelentős árucikk, a gazdaság fontos pillére a világ sok országában. Az azért elég rémisztő, hogy például Békésben pár hónapja <a href="http://24.hu/fn/penzugy/2017/07/17/a-mehek-negyede-elpusztult-egy-virus-miatt-iden-kevesebb-mez-lesz/">a méhek negyede eltűnt</a>. Az emberben ott bujkál a kisördög:</p> <ul> <li>Tényleg olyan nagy a baj?</li> <li>A XXI. században a méhészek tényleg nem tudják megvédeni a méheiket?</li> <li>A háziméhek pusztulása, akárhogy is nézzük, gazdasági probléma. Már hogy akadna meg ettől a világ kereke?</li> <li><img class="alignnone wp-image-104" src="https://biomanias.cafeblog.hu/files/2019/06/images-1.jpg" alt="" width="600" height="466" /></li> </ul> <p><strong>Öngyilkos méhek</strong></p> <p><em>Potenciálisan tényleg nagy a baj, de egyelőre túl kevés az információnk a háziméhek pusztulásának lehetséges okairól. Nem is beszélve a sokkal kevésbé ismert vadon élő méhekről és egyéb megporzókról</em></p> <p>– mondja a <strong>24.hu</strong>-nak <strong>Dr. Sárospataki Miklós</strong> ökológus, méhkutató, a <a href="https://szie.hu/">Szent István Egyetem</a> docense.</p> <p>A háziméheket, más néven mézelő méheket gyakorlatilag háziállatként kezeljük, sokkal jobban ismerjük őket, mint bármely más rovart a Földön. Körülbelül egy évtizede figyelték meg Észak-Amerikában az azóta kaptárelhagyásnak nevezett jelenséget:</p> <p>a méhek kirepülnek, és soha nem térnek vissza. Az adott kaptár akár egy hét alatt kiürül, a távozó méhek pedig nem máshova költöznek, hanem valahol távol elpusztulnak.</p> <p>Gyakorlatilag <strong>öngyilkosságot</strong> követnek el azzal, hogy elhagyják a családot. Mára Nyugat-Európában és hazánkban is elő-előforduló jelenség konkrét oka nem ismert; sem globálisan, sem lokálisan. Az aktuális elméletek persze időről-időre mindent visznek, mint mobiltelefonok, génmódosított növények, radarok, kemikáliák és a sor hosszan folytatható.</p> <p><em>Az igazság viszont az: nem tudjuk, miért pusztulnak a méhek, szinte biztosan kijelenthetjük: a háttérben nem egyetlen hatás, hanem komplex okok állnak</em></p> <p>– jegyzi meg a szakértő.</p> <p><strong>Legyengítjük, megbolondítjuk őket</strong></p> <p>Az egyik főbűnösnek – és a legfrissebb kutatások is ezt támasztják alá – a neonikotinoid növényvédőszer-családot tartják. Ezekkel magát a vetőmagot vonják be, ahonnan a szer a csírázáskor felszívódik a csíranövénybe, és a növény élete során végig magában hordozza. Elsősorban a talajban lévő és a csíraállapotban fenyegető kártevők ellen hatnak ezek a szerek, a nektárban és a pollenben elvileg elhanyagolhatóan kicsi a koncentrációjuk.</p> <p><img class="alignnone wp-image-105" src="https://biomanias.cafeblog.hu/files/2019/06/mehek-300x232.jpg" alt="" width="659" height="510" /></p> <p>Ugyanakkor jelenleg úgy fest, hogy az elhanyagolhatóan kis koncentráció tényleg nem öli meg ugyan a méheket, ám <strong>hosszabb távon komoly idegrendszeri zavarokat okozhat</strong> náluk, és csökkentheti szaporodóképességüket. Ezt nevezik „szubletális” hatásnak, és ezek a következmények persze sokkal nehezebben felmérhetők és követhetők, mint a közvetlen pusztulás.</p> <p>Innentől pedig nem szorul komolyabb magyarázatra, hogy akár egy egyébként nem “életveszélyes” kórokozó vagy kártevő is komoly rendet képes vágni a “legyengült” populációban.</p> <p>Eddig a háziméhek. Ijesztő, hogy őket ismerjük a leginkább, mégsem tudjuk pontosan, mit tehetünk az érdekükben, de természetvédelmi szempontból “csupán” egy fajról van szó. Drágább lesz a méz, családok mennek tönkre – ez a feketelevesből kortyolt első pár kanál.</p> <p><strong>A méhek után az ember</strong></p> <p>Sárospataki Miklós viszont néhány mondattal kiitatja velünk az egész fazekat:</p> <p>a vélhetően általunk generált pusztulás nemcsak a mézelő méhek hatalmas egyedszámmal képviseltetett, de mégiscsak egyetlen faját érinti, hanem az összes viráglátogató rovart. Hazánkban mintegy 700 vadméhfajt ismerünk, nem beszélve az egyéb megporzó rovarokról, például lepkékről, zengőlegyekről.</p> <p>Ezek között valószínűleg a háziméhnél sokkal érzékenyebb fajok is vannak. Mivel ezekről alig van adatunk, így a pusztulásuk, esetleges eltűnésük körülményeiről, okairól is keveset tudunk.</p> <p>Ugyanakkor a megporzók fajszámának, változatosságának csökkenése is már súlyos következményekkel járhat, hiszen a különböző típusú virágok sokszor különböző megporzókat igényelnek. És csak a tenyésztett háziméhekkel nem lehet megoldani a fellépő megporzási problémákat.</p> <p>A híradásokban halljuk, olvassuk: “ha a méhek eltűnnek, akkor…”</p> <p>De ez csak a jéghegy csúcsa: a háziméheket látjuk, ismerjük, róluk rendelkezünk viszonylag sok információval.</p> <p>Az ilyen hírek hallatán gondolatban mindig tegyünk melléjük még sok száz fajt, minden olyan rovart, amely a növények beporzásáért felelős.</p> <p>Ők is pusztulnak akkor, amikor a méhek. A különbség csupán annyi, hogy értük senki nem kongat lélekharangot.</p> <p>Ahogy a szakember fogalmaz:</p> <p><em>Ha a vadméheket,  lepkéket és egyéb megporzó rovarokat ismerő néhány kutató mondja, hogy baj van, az még a legjobb esetben sem éri el a társadalom ingerküszöbét</em></p> <p>De ha holnap drágább lesz az akácméz, mert kevés a mézelő méh, az már talán felhívja az emberek figyelmét a problémára. Mert tényleg nagy a baj, a háziméhek pedig csak a jéghegy csúcsa, ahogy csökken a viráglátogató rovarok faj- és egyedszáma, úgy lesz egyre kisebb a mezőgazdaság termelékenysége.</p> <p>A bőrünkön ma még nem érezzük, de tartsuk szem előtt: az ökoszisztéma, a természet minket (is) ellátó rendszere addig épülget lefelé, amíg <strong>egyszer egy pillanat alatt összeomlik</strong>. Mint az otthonunk földrengéskor.</p> <p><em>(Kiemelt kép: Michel Rauch/Biosphoto)</em></p> <p>Forrás : 24.hu</p>richhttps://biomanias.cafeblog.hu/files/2019/06/letöltés-3-150x150.jpg150150