{"version":"1.0","provider_name":"Bio-blog","provider_url":"https:\/\/biomanias.cafeblog.hu","author_name":"Katherina Forest","author_url":"https:\/\/biomanias.cafeblog.hu\/author\/katerinaforestcitromail-hu\/","title":"Ha elfogy a v\u00edz","html":"

R\u00e9szlet Z.K\u00e1rp\u00e1t D\u00e1niel \u2013 H\u00e1bor\u00fak a v\u00edz\u00e9rt a XXI. sz\u00e1zadban c. k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l: S\u00f6t\u00e9t felh\u0151k \u2013 A v\u00edz\u00fcgyi helyzet k\u00f6vetkezm\u00e9nyei<\/strong><\/p>\r\n

\u201eEgy valami bizonyos: az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelme folyam\u00e1n az id\u0151 nagy r\u00e9sz\u00e9ben k\u00e9pes volt harm\u00f3ni\u00e1ban \u00e9lni a Term\u00e9szettel, \u00e9s ezek t\u00f6bbnyire a fejl\u0151d\u00e9s id\u0151szakai voltak. Persze ide dat\u00e1lhat\u00f3 rengeteg h\u00e1bor\u00fa, puszt\u00edt\u00e1s is, de keser\u0171 \u00e9llel megjegyezhetj\u00fck, hogy ezekben az esetekben az ember legal\u00e1bb csak saj\u00e1t mag\u00e1t perzselte, k\u00f6rnyezete nem \u00e9szlelt sokat butas\u00e1g\u00e1b\u00f3l\u2026

Persze \u00e1test\u00fcnk a kollekt\u00edv fejl\u0151d\u00e9s fontos l\u00e9pcs\u0151in, mely l\u00e9p\u00e9sek soha nem egy-egy embernek voltak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151k, mindig k\u00f6z\u00f6s teljes\u00edtm\u00e9nyek \u00e1lltak m\u00f6g\u00f6tt\u00fck. Ez\u00e9rt siv\u00e1r lelkivil\u00e1gra vall az, amit a harmadik \u00e9vezred Magyarorsz\u00e1g\u00e1n \u00e9rz\u00fcnk, hiszen a t\u00f6bbs\u00e9g egy-egy ember hatalomra ker\u00fcl\u00e9s\u00e9ben l\u00e1tja mindennek a kulcs\u00e1t, \u00e9s figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja azt, hogy annak az egy embernek semmi es\u00e9lye nincs komoly teljes\u00edtm\u00e9nyt ny\u00fajtani egyed\u00fcl.[<\/p>\r\n

\"\"

[Mi mindannyian egyed\u00fcli Teremt\u0151k, alkot\u00f3k vagyunk, de csak k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben tudunk nagy eredm\u00e9nyeket l\u00e9trehozni. Szellemi Teremt\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnk pedig nem f\u00e9r \u00f6ssze azzal a f\u00fcgg\u0151s\u00e9gi viszonnyal, amit a mai vil\u00e1g r\u00e1nk er\u0151ltet. Mi f\u00fcggetlen L\u00e9tez\u0151k, nem szorulunk vel\u00fcnk egyenl\u0151 szinten l\u00e9v\u0151, vagy mor\u00e1lisan alattunk \u00e1ll\u00f3k vezet\u00e9s\u00e9re, csak annak szabad engedelmeskedn\u00fcnk, aki mind szellemi, mind mor\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9geiben felett\u00fcnk \u00e1ll. Ez\u00e9rt a politika nem lehet megold\u00e1s semmire!]<\/p>\r\n

\"\"

Kit\u00f6rni az\u00e9rt neh\u00e9z, mert a m\u00e9dia uralma, vezet\u0151ink k\u00e9t arca mind ezt a lelk\u00fcletet er\u0151ltetik r\u00e1nk, \u00e9rdekes m\u00f3don ugyanazt, amit a nemzetk\u00f6zi szervezetek \u00e9rdekei is \u201emegk\u00edv\u00e1nnak\u201d t\u0151l\u00fcnk. Pont azon nemzetk\u00f6zi szervezetek \u00e9rdekei, melyeknek a mai \u00e1llapotok k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151k\u2026 Hogy lehet \u00f6sszefoglalni ezt a helyzetet? Az emberis\u00e9g v\u00e9gs\u0151 v\u00e1ls\u00e1ga, utols\u00f3 el\u0151tti st\u00e1ci\u00f3ja, amikor v\u00e9gleg eld\u0151l, hogy k\u00e9pes-e kiemelni fej\u00e9t a koszb\u00f3l. Ez nem a vezet\u0151ink, hanem a mi felel\u0151ss\u00e9g\u00fcnk.

Azok a multinacion\u00e1lis b\u0171nsz\u00f6vetkezetek, melyek l\u00e9trehozt\u00e1k a F\u00f6ld\u00f6n tapasztalhat\u00f3 sz\u0171k\u00f6ss\u00e9get, n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9st \u00e9s emberek milli\u00e1rdjainak szenved\u00e9s\u00e9t, sokadszor vannak jelen a t\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00ednpad\u00e1n. A R\u00f3mai Birodalom, a gyarmatos\u00edt\u00f3k szenvtelens\u00e9ge, a Harmadik Birodalom ostoba \u00e9s \u00f6nhitt \u0151rj\u00f6ng\u00e9se, a legv\u00e9resebb szt\u00e1lini diktat\u00fara mind-mind kell\u00e9kei, d\u00edszletei a \u201enagy el\u0151ad\u00e1snak\u201d, melyek sor\u00e1n az aktu\u00e1lis birodalom mindig m\u00e1sokat elnyomva terjeszkedett, \u00e9s mindig barb\u00e1rnak tartotta azt, aki a hat\u00e1rain k\u00edv\u00fcl \u00e9l. A mai glob\u00e1lis vil\u00e1grend is ezt gondolja p\u00e9ld\u00e1ul a harmadik vil\u00e1gr\u00f3l, de egyfajta gazdas\u00e1gi rasszistak\u00e9nt rangsort \u00e1ll\u00edtanak fel a t\u00f6bbi orsz\u00e1gr\u00f3l, bele\u00e9rtve haz\u00e1nkat is. N\u00e9hol elviselhet\u0151 szinten jelennek meg, m\u00e1shol tot\u00e1lisan elnyomj\u00e1k azt, ami helyi, ami csak az ott \u00e9l\u0151knek \u00e9rt\u00e9kes<\/p>\r\n

.\"\"
Hogy hol mit tesznek? Ezek a d\u00f6nt\u00e9sek mindig a k\u00f6zpontban sz\u00fcletnek, mely ma m\u00e1r nem R\u00f3ma, hanem a s\u00f6t\u00e9t irod\u00e1k m\u00e9lye. [Egy\u00e9bk\u00e9nt R\u00f3ma soha nem volt val\u00f3j\u00e1ban k\u00f6zpont a sz\u00f3 nemes \u00e9rtelm\u00e9ben.] Ebb\u0151l l\u00e1tszik, hogy a r\u00e9gi \u201ehagyom\u00e1ny\u201d sem v\u00e1ltozott: egy maroknyi kisebbs\u00e9g uralkodik a \u201ebirodalom\u201d felett, t\u00f6nkret\u00e9ve a csendes t\u00f6bbs\u00e9g \u00e9let\u00e9t.<\/p>\r\n



Ez egy ezred\u00e9ves folyamat, mely al\u00f3l az emberis\u00e9g mai napig nem tudott kiszabadulni. Mi erre a bizony\u00edt\u00e9k? M\u00e1r a r\u00f3mai kor el\u0151tt is \u00fagy lehetett gyarmatos\u00edtani, birodalmat \u00e9p\u00edteni, ha a birodalom vezet\u0151 elitje megtal\u00e1lta a tartom\u00e1nyokban, a perif\u00e9ri\u00e1n azokat az \u00fcgyn\u00f6k\u00f6ket, akik az \u00e9rdekeiben elj\u00e1rnak. Ezek az \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k sokkal jobban ismert\u00e9k a helyi szok\u00e1sokat, \u00e9s azt, hogy hogyan lehet kij\u00e1tszani az adott tartom\u00e1ny elj\u00e1r\u00e1si rendj\u00e9t, szok\u00e1sjog\u00e1t, \u00e9s hogyan lehet csendben \u00e1talak\u00edtani az eg\u00e9sz \u00e9letet \u00fagy, ahogy az a birodalomnak megfelel. A r\u00f3maiak ugyanezt fejlesztett\u00e9k t\u00f6k\u00e9lyre, csakhogy pont abba pusztultak bele (sok m\u00e1s birodalom mellett), hogy t\u00fal sok jogk\u00f6rt osztottak ki a perif\u00e9ri\u00e1kra, teh\u00e1t a k\u00f6zpont v\u00e9glegesen elgyeng\u00fclt. Az elgyeng\u00fcl\u00e9st minden esetben az \u00f6sszeoml\u00e1s k\u00f6vette: m\u00e1r t\u00fal sokat k\u00f6lt\u00f6ttek erej\u00fck fenntart\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s t\u00fal keveset a fejl\u0151d\u00e9sre.

A fenti taktik\u00e1t alkalmazza a c\u00e9gvil\u00e1g \u00e9s az amerikai birodalom is, mely a glob\u00e1lis vil\u00e1g fellegv\u00e1ra. Helyi \u00fcgyn\u00f6keink a le\u00e1nyv\u00e1llalatok, \u00e9s a helyi, j\u00f3l megfizetett \u00e9s t\u00e1mogatott korm\u00e1nyok. Mivel ma m\u00e1r a nagy c\u00e9gek t\u00e1mogat\u00e1sa is nagyban befoly\u00e1solja egy adott orsz\u00e1g v\u00e1laszt\u00e1si eredm\u00e9nyeit (gondoljunk csak bele, egy p\u00e1rt mib\u0151l finansz\u00edrozn\u00e1 a m\u00e9dia-megjelen\u00e9seket, rekl\u00e1mokat\u2026), az lesz helytart\u00f3, aki betartja a glob\u00e1lis j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyokat. Hogy ezekbe mi nem f\u00e9r bele? A saj\u00e1t nemzeti \u00e9rdekek k\u00e9pviselete. Ez\u00e9rt egyre t\u00f6bb a l\u00e1zad\u00f3, a rendszer \u00f6sszeoml\u00e1sa egy-k\u00e9t \u00e9vtized k\u00e9rd\u00e9se.

Csakhogy a multinacion\u00e1lis uralom nem \u00fagy m\u0171k\u00f6dik, mint a klasszikus birodalom: ak\u00e1r t\u00fal is \u00e9lheti a k\u00f6zpont \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t, legal\u00e1bb is ideig-\u00f3r\u00e1ig. [De nem fogja.] \u2026[\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben] elengedhetetlen , hogy helyi ellen\u00e1ll\u00e1st is kifejts\u00fcnk, melynek legegyszer\u0171bb eszk\u00f6ze a multinacion\u00e1lis term\u00e9kek \u00e9s bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpontok teljes bojkottja. Magyarorsz\u00e1gon azt sulykolj\u00e1k, hogy ez nem m\u0171k\u00f6dhet, mert a fogyaszt\u00f3kat, csak az \u00e1rak mozgatj\u00e1k. Nem ez\u00e9rt nem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt eddig [az ellen\u00e1ll\u00e1s], hiszen a \u201efogyaszt\u00f3k\u201d p\u00e1r orsz\u00e1ggal nyugatabbra \u00e9s keletebbre is az \u00e1rakkal t\u00f6r\u0151dnek, m\u00e9gis mind a k\u00e9t r\u00e9gi\u00f3ban k\u00e9pesek voltak t\u00f6nkretenni teljes c\u00e9gcsoportokat azzal, hogy nem v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k term\u00e9keiket, mert tudt\u00e1k, hogy \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00fck jav\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9rdek\u00e9ben ez az ellen\u00e1ll\u00e1s elengedhetetlen!

Haz\u00e1nkban teh\u00e1t az a baj, hogy nem tiszt\u00e1k a fejek.<\/p>\r\n



<\/p>\r\n



Viszont saj\u00e1t \u00e9s kollekt\u00edv tapasztalat az, hogy ahol a val\u00f3s inform\u00e1ci\u00f3k terjedni kezdenek, ott a b\u00fav\u00f3patak folyamm\u00e1 v\u00e1lik, \u00e9s az emberek elkezdenek figyelni magukra, bel\u00fclre.

P\u00e9lda: mikor Magyarorsz\u00e1gon az egyik k\u00f6rnyezetv\u00e9d\u0151 szervezet okosan ismertette a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nnyel (m\u00e1r azokkal, akiket el\u00e9rt sz\u00f3r\u00f3lapokon kereszt\u00fcl\u2026), hogy a haz\u00e1nkban \u00e1rult r\u00e1g\u00f3gumik t\u00f6bbs\u00e9ge cukor helyett aszpartammal \u00e9des\u00edtett, mely k\u00f6ztudottan k\u00e1ros anyag (visszaford\u00edthatatlan agyk\u00e1rosod\u00e1st \u00e9s idegrendszeri zavarokat okozhat), t\u00f6bb telep\u00fcl\u00e9sen egyszer\u0171en abba kellett hagyni a r\u00e1g\u00f3gumik \u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1t, annyira nem volt r\u00e1juk kereslet.

A Danone-botr\u00e1ny idej\u00e9n hivatalos c\u00e9ges-kimutat\u00e1shoz nem lehetett jutni arr\u00f3l, hogy mennyit esett a c\u00e9g forgalma, de azt nem lehetett nem \u00e9szrevenni, hogy sok tisztess\u00e9ges boltos pultjair\u00f3l elt\u0171ntek a danone term\u00e9kei.
Ugyan\u00edgy kell elj\u00e1rni minden egyes olyan multival, ami sz\u0171k\u00f6ss\u00e9g\u00fcnkb\u0151l gazdagszik meg.

Ez a kit\u00e9tel igaz a v\u00edzipar c\u00e9geire \u00e9s a v\u00edzk\u00e9szleteket v\u00e1s\u00e1rl\u00f3 \u00faj tulajdonosokra is, hiszen egyre v\u00e9szesebben fogy\u00f3 \u00e9rt\u00e9ket birtokolnak, mely, mint az \u00e9let aj\u00e1nd\u00e9ka, nem is lehetne mag\u00e1ntulajdon. Ha nem tesz\u00fcnk semmit, a helyzet romolhat.

Tekints\u00fcnk a j\u00f6v\u0151be!R\u00e9szlet Z.K\u00e1rp\u00e1t D\u00e1niel \u2013 H\u00e1bor\u00fak a v\u00edz\u00e9rt a XXI. sz\u00e1zadban c. k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l: S\u00f6t\u00e9t felh\u0151k \u2013 A v\u00edz\u00fcgyi helyzet k\u00f6vetkezm\u00e9nyei<\/strong><\/p>\r\n


\u201eEgy valami bizonyos: az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelme folyam\u00e1n az id\u0151 nagy r\u00e9sz\u00e9ben k\u00e9pes volt harm\u00f3ni\u00e1ban \u00e9lni a Term\u00e9szettel, \u00e9s ezek t\u00f6bbnyire a fejl\u0151d\u00e9s id\u0151szakai voltak. Persze ide dat\u00e1lhat\u00f3 rengeteg h\u00e1bor\u00fa, puszt\u00edt\u00e1s is, de keser\u0171 \u00e9llel megjegyezhetj\u00fck, hogy ezekben az esetekben az ember legal\u00e1bb csak saj\u00e1t mag\u00e1t perzselte, k\u00f6rnyezete nem \u00e9szlelt sokat butas\u00e1g\u00e1b\u00f3l\u2026

Persze \u00e1test\u00fcnk a kollekt\u00edv fejl\u0151d\u00e9s fontos l\u00e9pcs\u0151in, mely l\u00e9p\u00e9sek soha nem egy-egy embernek voltak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151k, mindig k\u00f6z\u00f6s teljes\u00edtm\u00e9nyek \u00e1lltak m\u00f6g\u00f6tt\u00fck. Ez\u00e9rt siv\u00e1r lelkivil\u00e1gra vall az, amit a harmadik \u00e9vezred Magyarorsz\u00e1g\u00e1n \u00e9rz\u00fcnk, hiszen a t\u00f6bbs\u00e9g egy-egy ember hatalomra ker\u00fcl\u00e9s\u00e9ben l\u00e1tja mindennek a kulcs\u00e1t, \u00e9s figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja azt, hogy annak az egy embernek semmi es\u00e9lye nincs komoly teljes\u00edtm\u00e9nyt ny\u00fajtani egyed\u00fcl.[\u2026]

[Mi mindannyian egyed\u00fcli Teremt\u0151k, alkot\u00f3k vagyunk, de csak k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben tudunk nagy eredm\u00e9nyeket l\u00e9trehozni. Szellemi Teremt\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnk pedig nem f\u00e9r \u00f6ssze azzal a f\u00fcgg\u0151s\u00e9gi viszonnyal, amit a mai vil\u00e1g r\u00e1nk er\u0151ltet. Mi f\u00fcggetlen L\u00e9tez\u0151k, nem szorulunk vel\u00fcnk egyenl\u0151 szinten l\u00e9v\u0151, vagy mor\u00e1lisan alattunk \u00e1ll\u00f3k vezet\u00e9s\u00e9re, csak annak szabad engedelmeskedn\u00fcnk, aki mind szellemi, mind mor\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9geiben felett\u00fcnk \u00e1ll. Ez\u00e9rt a politika nem lehet megold\u00e1s semmire!]


Kit\u00f6rni az\u00e9rt neh\u00e9z, mert a m\u00e9dia uralma, vezet\u0151ink k\u00e9t arca mind ezt a lelk\u00fcletet er\u0151ltetik r\u00e1nk, \u00e9rdekes m\u00f3don ugyanazt, amit a nemzetk\u00f6zi szervezetek \u00e9rdekei is \u201emegk\u00edv\u00e1nnak\u201d t\u0151l\u00fcnk. Pont azon nemzetk\u00f6zi szervezetek \u00e9rdekei, melyeknek a mai \u00e1llapotok k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151k\u2026 Hogy lehet \u00f6sszefoglalni ezt a helyzetet? Az emberis\u00e9g v\u00e9gs\u0151 v\u00e1ls\u00e1ga, utols\u00f3 el\u0151tti st\u00e1ci\u00f3ja, amikor v\u00e9gleg eld\u0151l, hogy k\u00e9pes-e kiemelni fej\u00e9t a koszb\u00f3l. Ez nem a vezet\u0151ink, hanem a mi felel\u0151ss\u00e9g\u00fcnk.

Azok a multinacion\u00e1lis b\u0171nsz\u00f6vetkezetek, melyek l\u00e9trehozt\u00e1k a F\u00f6ld\u00f6n tapasztalhat\u00f3 sz\u0171k\u00f6ss\u00e9get, n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9st \u00e9s emberek milli\u00e1rdjainak szenved\u00e9s\u00e9t, sokadszor vannak jelen a t\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00ednpad\u00e1n. A R\u00f3mai Birodalom, a gyarmatos\u00edt\u00f3k szenvtelens\u00e9ge, a Harmadik Birodalom ostoba \u00e9s \u00f6nhitt \u0151rj\u00f6ng\u00e9se, a legv\u00e9resebb szt\u00e1lini diktat\u00fara mind-mind kell\u00e9kei, d\u00edszletei a \u201enagy el\u0151ad\u00e1snak\u201d, melyek sor\u00e1n az aktu\u00e1lis birodalom mindig m\u00e1sokat elnyomva terjeszkedett, \u00e9s mindig barb\u00e1rnak tartotta azt, aki a hat\u00e1rain k\u00edv\u00fcl \u00e9l. A mai glob\u00e1lis vil\u00e1grend is ezt gondolja p\u00e9ld\u00e1ul a harmadik vil\u00e1gr\u00f3l, de egyfajta gazdas\u00e1gi rasszistak\u00e9nt rangsort \u00e1ll\u00edtanak fel a t\u00f6bbi orsz\u00e1gr\u00f3l, bele\u00e9rtve haz\u00e1nkat is. N\u00e9hol elviselhet\u0151 szinten jelennek meg, m\u00e1shol tot\u00e1lisan elnyomj\u00e1k azt, ami helyi, ami csak az ott \u00e9l\u0151knek \u00e9rt\u00e9kes<\/p>\r\n

.<\/p>\r\n

\"\"
Hogy hol mit tesznek? Ezek a d\u00f6nt\u00e9sek mindig a k\u00f6zpontban sz\u00fcletnek, mely ma m\u00e1r nem R\u00f3ma, hanem a s\u00f6t\u00e9t irod\u00e1k m\u00e9lye. [Egy\u00e9bk\u00e9nt R\u00f3ma soha nem volt val\u00f3j\u00e1ban k\u00f6zpont a sz\u00f3 nemes \u00e9rtelm\u00e9ben.] Ebb\u0151l l\u00e1tszik, hogy a r\u00e9gi \u201ehagyom\u00e1ny\u201d sem v\u00e1ltozott: egy maroknyi kisebbs\u00e9g uralkodik a \u201ebirodalom\u201d felett, t\u00f6nkret\u00e9ve a csendes t\u00f6bbs\u00e9g \u00e9let\u00e9t.

Ez egy ezred\u00e9ves folyamat, mely al\u00f3l az emberis\u00e9g mai napig nem tudott kiszabadulni. Mi erre a bizony\u00edt\u00e9k? M\u00e1r a r\u00f3mai kor el\u0151tt is \u00fagy lehetett gyarmatos\u00edtani, birodalmat \u00e9p\u00edteni, ha a birodalom vezet\u0151 elitje megtal\u00e1lta a tartom\u00e1nyokban, a perif\u00e9ri\u00e1n azokat az \u00fcgyn\u00f6k\u00f6ket, akik az \u00e9rdekeiben elj\u00e1rnak. Ezek az \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k sokkal jobban ismert\u00e9k a helyi szok\u00e1sokat, \u00e9s azt, hogy hogyan lehet kij\u00e1tszani az adott tartom\u00e1ny elj\u00e1r\u00e1si rendj\u00e9t, szok\u00e1sjog\u00e1t, \u00e9s hogyan lehet csendben \u00e1talak\u00edtani az eg\u00e9sz \u00e9letet \u00fagy, ahogy az a birodalomnak megfelel. A r\u00f3maiak ugyanezt fejlesztett\u00e9k t\u00f6k\u00e9lyre, csakhogy pont abba pusztultak bele (sok m\u00e1s birodalom mellett), hogy t\u00fal sok jogk\u00f6rt osztottak ki a perif\u00e9ri\u00e1kra, teh\u00e1t a k\u00f6zpont v\u00e9glegesen elgyeng\u00fclt. Az elgyeng\u00fcl\u00e9st minden esetben az \u00f6sszeoml\u00e1s k\u00f6vette: m\u00e1r t\u00fal sokat k\u00f6lt\u00f6ttek erej\u00fck fenntart\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s t\u00fal keveset a fejl\u0151d\u00e9sre.

A fenti taktik\u00e1t alkalmazza a c\u00e9gvil\u00e1g \u00e9s az amerikai birodalom is, mely a glob\u00e1lis vil\u00e1g fellegv\u00e1ra. Helyi \u00fcgyn\u00f6keink a le\u00e1nyv\u00e1llalatok, \u00e9s a helyi, j\u00f3l megfizetett \u00e9s t\u00e1mogatott korm\u00e1nyok. Mivel ma m\u00e1r a nagy c\u00e9gek t\u00e1mogat\u00e1sa is nagyban befoly\u00e1solja egy adott orsz\u00e1g v\u00e1laszt\u00e1si eredm\u00e9nyeit (gondoljunk csak bele, egy p\u00e1rt mib\u0151l finansz\u00edrozn\u00e1 a m\u00e9dia-megjelen\u00e9seket, rekl\u00e1mokat\u2026), az lesz helytart\u00f3, aki betartja a glob\u00e1lis j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyokat. Hogy ezekbe mi nem f\u00e9r bele? A saj\u00e1t nemzeti \u00e9rdekek k\u00e9pviselete. Ez\u00e9rt egyre t\u00f6bb a l\u00e1zad\u00f3, a rendszer \u00f6sszeoml\u00e1sa egy-k\u00e9t \u00e9vtized k\u00e9rd\u00e9se.

Csakhogy a multinacion\u00e1lis uralom nem \u00fagy m\u0171k\u00f6dik, mint a klasszikus birodalom: ak\u00e1r t\u00fal is \u00e9lheti a k\u00f6zpont \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t, legal\u00e1bb is ideig-\u00f3r\u00e1ig. [De nem fogja.] \u2026[\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben] elengedhetetlen , hogy helyi ellen\u00e1ll\u00e1st is kifejts\u00fcnk, melynek legegyszer\u0171bb eszk\u00f6ze a multinacion\u00e1lis term\u00e9kek \u00e9s bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpontok teljes bojkottja. Magyarorsz\u00e1gon azt sulykolj\u00e1k, hogy ez nem m\u0171k\u00f6dhet, mert a fogyaszt\u00f3kat, csak az \u00e1rak mozgatj\u00e1k. Nem ez\u00e9rt nem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt eddig [az ellen\u00e1ll\u00e1s], hiszen a \u201efogyaszt\u00f3k\u201d p\u00e1r orsz\u00e1ggal nyugatabbra \u00e9s keletebbre is az \u00e1rakkal t\u00f6r\u0151dnek, m\u00e9gis mind a k\u00e9t r\u00e9gi\u00f3ban k\u00e9pesek voltak t\u00f6nkretenni teljes c\u00e9gcsoportokat azzal, hogy nem v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k term\u00e9keiket, mert tudt\u00e1k, hogy \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00fck jav\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9rdek\u00e9ben ez az ellen\u00e1ll\u00e1s elengedhetetlen!

Haz\u00e1nkban teh\u00e1t az a baj, hogy nem tiszt\u00e1k a fejek.<\/p>\r\n


\"\"
Viszont saj\u00e1t \u00e9s kollekt\u00edv tapasztalat az, hogy ahol a val\u00f3s inform\u00e1ci\u00f3k terjedni kezdenek, ott a b\u00fav\u00f3patak folyamm\u00e1 v\u00e1lik, \u00e9s az emberek elkezdenek figyelni magukra, bel\u00fclre.

P\u00e9lda: mikor Magyarorsz\u00e1gon az egyik k\u00f6rnyezetv\u00e9d\u0151 szervezet okosan ismertette a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nnyel (m\u00e1r azokkal, akiket el\u00e9rt sz\u00f3r\u00f3lapokon kereszt\u00fcl\u2026), hogy a haz\u00e1nkban \u00e1rult r\u00e1g\u00f3gumik t\u00f6bbs\u00e9ge cukor helyett aszpartammal \u00e9des\u00edtett, mely k\u00f6ztudottan k\u00e1ros anyag (visszaford\u00edthatatlan agyk\u00e1rosod\u00e1st \u00e9s idegrendszeri zavarokat okozhat), t\u00f6bb telep\u00fcl\u00e9sen egyszer\u0171en abba kellett hagyni a r\u00e1g\u00f3gumik \u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1t, annyira nem volt r\u00e1juk kereslet.

A Danone-botr\u00e1ny idej\u00e9n hivatalos c\u00e9ges-kimutat\u00e1shoz nem lehetett jutni arr\u00f3l, hogy mennyit esett a c\u00e9g forgalma, de azt nem lehetett nem \u00e9szrevenni, hogy sok tisztess\u00e9ges boltos pultjair\u00f3l elt\u0171ntek a danone term\u00e9kei.
Ugyan\u00edgy kell elj\u00e1rni minden egyes olyan multival, ami sz\u0171k\u00f6ss\u00e9g\u00fcnkb\u0151l gazdagszik meg.

Ez a kit\u00e9tel igaz a v\u00edzipar c\u00e9geire \u00e9s a v\u00edzk\u00e9szleteket v\u00e1s\u00e1rl\u00f3 \u00faj tulajdonosokra is, hiszen egyre v\u00e9szesebben fogy\u00f3 \u00e9rt\u00e9ket birtokolnak, mely, mint az \u00e9let aj\u00e1nd\u00e9ka, nem is lehetne mag\u00e1ntulajdon. Ha nem tesz\u00fcnk semmit, a helyzet romolhat.

Tekints\u00fcnk a j\u00f6v\u0151be!<\/p>\r\n


\"\"
Becsl\u00e9sek szerint 20 \u00e9v m\u00falva a K\u00f6zel-Kelet orsz\u00e1gaira fele annyi iv\u00f3v\u00edz fog jutni, mint ma, de ez a mennyis\u00e9g sem egyenletesen oszlik majd el. Sok jord\u00e1niai v\u00e1rosban ma is csak hetente egyszer folyik a csapb\u00f3l a v\u00edz. Marokk\u00f3t\u00f3l Irakig terjed\u0151 t\u00e9rs\u00e9g 75%-a sivatag, ahol a lak\u00f3knak \u00e1lland\u00f3an s\u00falyosbod\u00f3 v\u00edzhi\u00e1nnyal kell szemben\u00e9zni\u00fck. Az izrali-palesztin viszonyban a j\u00f6v\u0151 azt takarja, hogy a v\u00edzhi\u00e1ny \u00e9vi 3-400 milli\u00f3 k\u00f6bm\u00e9ter lesz, de el\u00e9rheti az 5-600 milli\u00f3t is. [\u2026]<\/p>\r\n

\"\"

Ahogy a n\u00e9pess\u00e9g sz\u00e1ma vil\u00e1gszerte n\u0151, a szem\u00e9lyenk\u00e9nti v\u00edzfogyaszt\u00e1s 20 \u00e9vente dupl\u00e1z\u00f3dik. (Ez persze nem \u00fagy \u00e9rtend\u0151, hogy 20 \u00e9vente k\u00e9tszer annyit iszik minden ember, hanem az \u0151ket kiszolg\u00e1l\u00f3 ipar \u00e9s mez\u0151gazdas\u00e1g fogyaszt el ar\u00e1nyaiban ennyivel t\u00f6bb vizet.) Ennek hat\u00e1sa a marad\u00e9k k\u00e9szletek kisz\u00e1rad\u00e1sa [lehet], melynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a mocsarak t\u00f6bb, mint fele elt\u0171nhet, sok foly\u00f3 t\u00f6bb\u00e9 nem biztos, hogy el\u00e9ri a tengert, a hal\u00e1szati ter\u00fcletek 40%-a megsz\u0171nhet vagy vesz\u00e9lyess\u00e9 v\u00e1lhat. \u00c9s ezek m\u00e9g csak a m\u00e9rt\u00e9ktart\u00f3 \u00e9s visszafogott ENSZ el\u0151rejelz\u00e9sei!

A f\u0151leg \u00c1zsi\u00e1ban rohamos m\u00e9rt\u00e9kben fejl\u0151d\u0151 ipari tev\u00e9kenys\u00e9g a vizek negyed\u00e9t haszn\u00e1lja fel, az egyre intenz\u00edvebb mez\u0151gazdas\u00e1g pedig a 65-70%-\u00e1t. Mind\u00f6ssze a marad\u00e9k 5-10% marad az embereknek! A gond pedig az, hogy az ipar \u00e9s a mez\u0151gazdas\u00e1g \u201efejl\u0151d\u00e9se\u201d v\u00e1rhat\u00f3an m\u00e9g sok\u00e1ig rombol, teh\u00e1t ahogy fogy a v\u00edz, egyre t\u00f6bben n\u00e9lk\u00fcl\u00f6znek. M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert a n\u00e9pess\u00e9g n\u00f6veked\u00e9se kegyetlen:
\"\"
\u00c1zsi\u00e1ban:
2000-ben 3,7 milli\u00e1rd lakos (ebb\u0151l 1,35 milli\u00e1rd v\u00e1roslak\u00f3)
2025-re 4,74 milli\u00e1rd lakos (2,4 milli\u00e1rd v\u00e1roslak\u00f3)
2050-re 5,22 milli\u00e1rd lakos

A kev\u00e9sb\u00e9 fejlett orsz\u00e1gokban:
2000-ben 4,9 milli\u00e1rd lakos
2025-re 6,6 milli\u00e1rd lakos
2050-re 7,7 milli\u00e1rd lakos

A fejlettebb \u00e1llamokban:
2000-ben 1,193 milli\u00e1rd lakos
2025-re 1,241 milli\u00e1rd lakos
2050-re 1,219 milli\u00e1rd lakos
(Forr\u00e1s: UN Population Division)
\"\"
Teh\u00e1t a n\u00f6veked\u00e9s m\u00e9g a szer\u00e9nyebb j\u00f3slatok szerint is meg\u00e1ll\u00edthatatlan, az \u00faj n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1sok biztosra vehet\u0151k. Egy r\u00e9gi\u00f3 van, ahol nagyj\u00e1b\u00f3l meg\u00e1llt a n\u00e9pess\u00e9g gyarapod\u00e1sa, s\u0151t m\u00e9g vissza is eshet a l\u00e9leksz\u00e1m: a \u201efejlett vil\u00e1g\u201d. A n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s c\u00e9l\u00e1llom\u00e1sa teh\u00e1t ez a r\u00e9gi\u00f3 lesz, mint ahogy m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r eml\u00edtett\u00fck ebben a k\u00f6tetben. A felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9st most kell elkezdeni.
A n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151k sz\u00e1ma f\u00e9lelmetes ar\u00e1nyban n\u00f6vekszik, az ENSZ n\u00e9pesed\u00e9si oszt\u00e1ly\u00e1nak el\u0151rejelz\u00e9se szerint 2050-re 7 milli\u00e1rdan n\u00e9lk\u00fcl\u00f6znek vizet, mintegy 60 orsz\u00e1gban.<\/p>\r\n

\"\"

A v\u00edz el\u00e9rhet\u0151s\u00e9ge dr\u00e1mai, a \u201eWorld Water Development Report\u201d c\u00edm\u0171 nemzetk\u00f6zi jelent\u00e9s felsorolja a v\u00edz ter\u00e9n legszeg\u00e9nyebb orsz\u00e1gokat (ne feledj\u00fck, hogy v\u00edzhi\u00e1nyr\u00f3l \u00e9vente 1000 k\u00f6bm\u00e9ter alatt besz\u00e9lhet\u00fcnk!):

Kuwait (10 m3 el\u00e9rhet\u0151 szem\u00e9lyenk\u00e9nt \u00e9vente!)
G\u00e1zai \u00f6vezet (52 m3)
Egyes\u00fclt Arab Emir\u00e1tusok (58 m3)
Baham\u00e1k (66 m3)
Katar (94 m3)
Mald\u00edv-szigetek (103 m3)
L\u00edbia (113 m3)
Sza\u00fad-Ar\u00e1bia (118 m3)
M\u00e1lta (129 m3)
Szingap\u00far (149 m3)
\"\"
F\u00e9lelmetes sz\u00e1mok, gyakorlatilag az eml\u00edtett orsz\u00e1gok puszta l\u00e9t\u00e9t vesz\u00e9lyeztetik, \u00e9s ez m\u00e9g csak a 10 vezet\u0151 orsz\u00e1g.

[\u2026]\u00a0<\/p>\r\n

Becsl\u00e9sek szerint 20 \u00e9v m\u00falva a K\u00f6zel-Kelet orsz\u00e1gaira fele annyi iv\u00f3v\u00edz fog jutni, mint ma, de ez a mennyis\u00e9g sem egyenletesen oszlik majd el. Sok jord\u00e1niai v\u00e1rosban ma is csak hetente egyszer folyik a csapb\u00f3l a v\u00edz. Marokk\u00f3t\u00f3l Irakig terjed\u0151 t\u00e9rs\u00e9g 75%-a sivatag, ahol a lak\u00f3knak \u00e1lland\u00f3an s\u00falyosbod\u00f3 v\u00edzhi\u00e1nnyal kell szemben\u00e9zni\u00fck. Az izrali-palesztin viszonyban a j\u00f6v\u0151 azt takarja, hogy a v\u00edzhi\u00e1ny \u00e9vi 3-400 milli\u00f3 k\u00f6bm\u00e9ter lesz, de el\u00e9rheti az 5-600 milli\u00f3t is. [\u2026]<\/p>\r\n



Ahogy a n\u00e9pess\u00e9g sz\u00e1ma vil\u00e1gszerte n\u0151, a szem\u00e9lyenk\u00e9nti v\u00edzfogyaszt\u00e1s 20 \u00e9vente dupl\u00e1z\u00f3dik. (Ez persze nem \u00fagy \u00e9rtend\u0151, hogy 20 \u00e9vente k\u00e9tszer annyit iszik minden ember, hanem az \u0151ket kiszolg\u00e1l\u00f3 ipar \u00e9s mez\u0151gazdas\u00e1g fogyaszt el ar\u00e1nyaiban ennyivel t\u00f6bb vizet.) Ennek hat\u00e1sa a marad\u00e9k k\u00e9szletek kisz\u00e1rad\u00e1sa [lehet], melynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a mocsarak t\u00f6bb, mint fele elt\u0171nhet, sok foly\u00f3 t\u00f6bb\u00e9 nem biztos, hogy el\u00e9ri a tengert, a hal\u00e1szati ter\u00fcletek 40%-a megsz\u0171nhet vagy vesz\u00e9lyess\u00e9 v\u00e1lhat. \u00c9s ezek m\u00e9g csak a m\u00e9rt\u00e9ktart\u00f3 \u00e9s visszafogott ENSZ el\u0151rejelz\u00e9sei!

A f\u0151leg \u00c1zsi\u00e1ban rohamos m\u00e9rt\u00e9kben fejl\u0151d\u0151 ipari tev\u00e9kenys\u00e9g a vizek negyed\u00e9t haszn\u00e1lja fel, az egyre intenz\u00edvebb mez\u0151gazdas\u00e1g pedig a 65-70%-\u00e1t. Mind\u00f6ssze a marad\u00e9k 5-10% marad az embereknek! A gond pedig az, hogy az ipar \u00e9s a mez\u0151gazdas\u00e1g \u201efejl\u0151d\u00e9se\u201d v\u00e1rhat\u00f3an m\u00e9g sok\u00e1ig rombol, teh\u00e1t ahogy fogy a v\u00edz, egyre t\u00f6bben n\u00e9lk\u00fcl\u00f6znek. M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert a n\u00e9pess\u00e9g n\u00f6veked\u00e9se kegyetlen:

\u00c1zsi\u00e1ban:
2000-ben 3,7 milli\u00e1rd lakos (ebb\u0151l 1,35 milli\u00e1rd v\u00e1roslak\u00f3)
2025-re 4,74 milli\u00e1rd lakos (2,4 milli\u00e1rd v\u00e1roslak\u00f3)
2050-re 5,22 milli\u00e1rd lakos

A kev\u00e9sb\u00e9 fejlett orsz\u00e1gokban:
2000-ben 4,9 milli\u00e1rd lakos
2025-re 6,6 milli\u00e1rd lakos
2050-re 7,7 milli\u00e1rd lakos

A fejlettebb \u00e1llamokban:
2000-ben 1,193 milli\u00e1rd lakos
2025-re 1,241 milli\u00e1rd lakos
2050-re 1,219 milli\u00e1rd lakos
(Forr\u00e1s: UN Population Division)

Teh\u00e1t a n\u00f6veked\u00e9s m\u00e9g a szer\u00e9nyebb j\u00f3slatok szerint is meg\u00e1ll\u00edthatatlan, az \u00faj n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1sok biztosra vehet\u0151k. Egy r\u00e9gi\u00f3 van, ahol nagyj\u00e1b\u00f3l meg\u00e1llt a n\u00e9pess\u00e9g gyarapod\u00e1sa, s\u0151t m\u00e9g vissza is eshet a l\u00e9leksz\u00e1m: a \u201efejlett vil\u00e1g\u201d. A n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s c\u00e9l\u00e1llom\u00e1sa teh\u00e1t ez a r\u00e9gi\u00f3 lesz, mint ahogy m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r eml\u00edtett\u00fck ebben a k\u00f6tetben. A felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9st most kell elkezdeni.
A n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151k sz\u00e1ma f\u00e9lelmetes ar\u00e1nyban n\u00f6vekszik, az ENSZ n\u00e9pesed\u00e9si oszt\u00e1ly\u00e1nak el\u0151rejelz\u00e9se szerint 2050-re 7 milli\u00e1rdan n\u00e9lk\u00fcl\u00f6znek vizet, mintegy 60 orsz\u00e1gban.

A v\u00edz el\u00e9rhet\u0151s\u00e9ge dr\u00e1mai, a \u201eWorld Water Development Report\u201d c\u00edm\u0171 nemzetk\u00f6zi jelent\u00e9s felsorolja a v\u00edz ter\u00e9n legszeg\u00e9nyebb orsz\u00e1gokat (ne feledj\u00fck, hogy v\u00edzhi\u00e1nyr\u00f3l \u00e9vente 1000 k\u00f6bm\u00e9ter alatt besz\u00e9lhet\u00fcnk!):

Kuwait (10 m3 el\u00e9rhet\u0151 szem\u00e9lyenk\u00e9nt \u00e9vente!)
G\u00e1zai \u00f6vezet (52 m3)
Egyes\u00fclt Arab Emir\u00e1tusok (58 m3)
Baham\u00e1k (66 m3)
Katar (94 m3)
Mald\u00edv-szigetek (103 m3)
L\u00edbia (113 m3)
Sza\u00fad-Ar\u00e1bia (118 m3)
M\u00e1lta (129 m3)
Szingap\u00far (149 m3)

F\u00e9lelmetes sz\u00e1mok, gyakorlatilag az eml\u00edtett orsz\u00e1gok puszta l\u00e9t\u00e9t vesz\u00e9lyeztetik, \u00e9s ez m\u00e9g csak a 10 vezet\u0151 orsz\u00e1g.

[\u2026]\u00a0<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/biomanias.cafeblog.hu\/files\/2019\/06\/lead_370-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}